Térkép - Hajdúdorog

Hajdúdorog város Hajdú-Bihar vármegye Hajdúböszörményi járásában.

Hajdúdorog Hajdú-Bihar vármegye északi részén fekszik Debrecentől 36 kilométerre északra, és Nyíregyházától 22 kilométerre délnyugatra. A város területe északon Nagycserkesz és Tiszavasvári területeivel határos, de ezeket a településeket az észak felé vezető tokaji úton nem lehet elérni aszfalt borítású műúton. Nyugatra Hajdúnánás, délre Hajdúböszörmény, keletre pedig Kálmánháza és Újfehértó közigazgatási területei találhatók.

Közúton a várost 2007 óta az M3-as autópályán a legegyszerűbb elérni, amelynek 203-as, hajdúnánási kijárata van a legközelebb Hajdúdoroghoz. A Hajdúnánás-Tedejhez közeli autópálya-lehajtó 17 kilométerre van a város központjától. Hajdúdorogot Hajdúnánás felől a 3502-es úton lehet megközelíteni. Ez az út Nánási, majd Böszörményi út néven áthalad a városon, és a 35-ös főúthoz csatlakozva Debrecenig vezet. A Hajdúnánás és Hajdúdorog közötti útszakasz felújítására az Európai Unió strukturális alapjának felhasználásával 2009 végén pályázatot nyert el a két város, és az új utat 2010 tavaszán adták át a forgalomnak. A városból kelet felé, Újfehértóra vezet a 3504-es út, amely a 4-es főút régi nyomvonalához (a mai 4912-es úthoz) csatlakozik. Észak felé a 3503-as út vezet, amely a keresztútnál csatlakozik a Hajdúnánást Kálmánházán keresztül Nyíregyházával összekötő 3317-es úthoz. Hajdúdorog belterületi közútjainak hossza 56 kilométer, amelyből mindössze három kilométer nincs aszfaltburkolattal ellátva.

Hajdúdorog közösségi közlekedéssel is kényelmesen megközelíthető. A városban három pár buszmegálló üzemel - Hajdúdorog alsó, a Mátyás körút és a Nánási út kereszteződésénél; Hajdúdorog, Böszörményi út, amely a városi könyvtárral szemben található, és csak a Hajdúnánás felé induló járatok megállója; Hajdúdorog, Akácfa út, a Böszörményi úti megállótól nem messze, a Toborzó út és az Akácfa út kereszteződésében áll, és csak a Debrecen felé induló járatokat szolgálja ki; és végül Hajdúdorog vasútállomás megálló. Egy átlagos munkanapon irányonként 20 busz közlekedik Hajdúdorogon keresztül Hajdúnánás és Debrecen között, és öt busz halad át a városon Debrecen és Nyíregyháza közötti menetrenddel.

1884 óta Hajdúdorog a Debrecen és Tiszalök közötti, 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon is elérhető. Naponta irányonként tíz vonat áll meg a hajdúdorogi állomáson. A legközelebbi nemzetközi repülőtér a Debreceni nemzetközi repülőtér.

8970 lakosával Hajdú-Bihar vármegye tizenegyedik legnépesebb városa, és hektárnyi közigazgatási területével az ország 112. legnagyobb települése. A helyiek és a környékbeliek által gyakran csak Dorognak nevezett városban, a régió többi településéhez hasonlóan a megélhetés legfőbb forrását hagyományosan a mezőgazdaság adja. Kiterjedt külterületét tizenöt dűlőre osztották fel, a felosztás alapját a hagyományos gazdálkodás adta. A különböző dűlők más talajszerkezettel rendelkeznek, és emiatt más mezőgazdasági tevékenység vagy haszonnövény kapcsolódik hozzájuk.

A város az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, már a kőkortól kezdve lakott volt. Első ismert írásos említése 1301-ből származik. Története és kultúrája egészen a 17. század elejéig a környező városokéhoz hasonlóan alakult. A hajdúk betelepülésétől kezdve azonban a város többségében görögkatolikus vallású lett, ellentétben a környező református hajdútelepülésekkel. Az eltérő vallás más kultúrát alakított ki, ezért az elmúlt évszázadok során itt a környéken egyedülálló hagyományvilág bontakozott ki, ami napjainkban is tovább él. Hajdúdorog a róla elnevezett görögkatolikus egyházmegye székhelye.

A püspöki székhely rangjának megfelelően a város legfőbb látnivalója a görögkatolikus székesegyház, amelynek ikonosztázionja több mint kétszáz esztendős. Az északon egy 16. századi erődfallal lezárt templomkert ad helyet a hagyományos húsvéti pászkaszentelésnek. A környező híres fürdővárosokhoz hasonlóan Hajdúdorogon is kiváló minőségű gyógy- és termálvíz tör a felszínre. A település történetét mutatja be a helytörténeti múzeum és a tájház.

A város híres szülöttei között emlegetik Görög Demeter írót, kartográfust és Mészáros Károlyt, írót, helytörténészt. Mellettük hajdúdorogi tevékenysége miatt kiemelendő Frankl Sámuel, a város egykori rabbija is, aki korának egyik nemzetközileg is elismert Tóra-tudósa volt.